Már tinédzser koromban arról álmodoztam,hogy esküvőket fogok szervezni,bár akkor másfelé sodort az élet.
Amikor leérettségiztem,a vir
ágkötészetet választottam szakmának,mondván,hogy az már egy lépcsőfoka az esküvők csodálatos világának. Hiszen virágok nélkül nincs esküvő sem. Az iskola után megint csak más irányba sodródtam,sajnos egészségügyi okok miatt. Azután megismerkedtem valakivel,akihez 2004 augusztusában férjhez is mentem. Az esküvőmet természetesen magam szerveztem,saját kertünkben,mivel anyagilag ez a megoldás volt kevésbé megterhelő. Mit is mondhatnék…az álmaimban nem ilyen esküvő szerepelt. Rengeteg idegeskedésbe,szervezésbe,időbe telt mindent tető alá hozni,persze mindenben ki akartam venni a részemet. Ennek az volt az ára,hogy az esküvőm napjára teljesen kifáradtam. Hiszen előző éjszaka még hajnali 4 óráig a díszítésen és az utolsó simítások elrendezésén dolgoztam. Semmit nem akartam kiadni a kezemből,hiszen azt hittem,akkor nem lesz olyan ,amilyennek én megálmodtam. A végén rá kellett jönnöm,hogy pontosan itt rontottam el.
R
áadásul a menyasszony az esküvője napján,nem tudja irányítani,hogy ki mit csináljon miközben ő pózol a kamerák kereszttüzében. Azon idegeskedtem,hogy vajon,irányításom nélkül időben elkészül-e a vacsora,a sátrakat nem fújja-e el a szél a díszítéssel együtt,a zene akkor szólal-e meg amikor kell és persze még számtalan aggályom volt.
Az esküv
ő után ugyan pozitív visszajelzéseket kaptam,de én tudom hogy én nem így képzeltem el…

Gyes-en lévő anyukaként felkért az öcsém,hogy segítsek megszervezni az esküvőjüket,hiszen ők mindketten sokat dolgoznak,nincs rá idejük és türelmük. Ahogy az esküvő szervezése egyre jobban rám maradt,úgy éledeztem én is. Felébredt bennem a kreativitás,egyre több szolgáltatót ismertem meg,akik szimpátiát éreztek irányomba és bíztattak. Sok pozitív visszajelzést kaptam és egyöntetűen azt mondták az esküvőszervezés nekem való feladat.
Ezut
án kezdtem el Rátkai Tímea esküvőszervezői tanfolyamát,ahol méginkább felerősödött bennem az esküvők világához való vonzódás.


Remélem,hogy sokak szimp
átiáját elnyerem és engem bíztok meg életetek egyik legszebb napjának megszervezésére.

Az élet csak arra vár,hogy megnyiljunk csodái előtt,hogy érdemesnek érezzük magunkat
mindarra a jóra,amelyet számunkra tartogat.”

( Louise L. Hay)

kastaly1 torta1jegygyara1