A esküvőre készülődve még az a menyasszony is odafigyel a babonákra és hagyományokra, aki amúgy soha nem hitt bennük. Az egyik talán legfontosabb és legelterjedtebb, hogy legyen velünk valami új, valami régi, valami kölcsönkapott és valami kék dolog, hogy ezzel megalapozzuk szerencsés házasságunkat. A továbbiakban néhány hiedelmet és szokást gyűjtöttünk össze, hogy véletlenül se feledkezzenek meg semmi fontosról.
– Májusfa: a májusfát május elsejét megelőző estén állították a szerelmes ifjak. Titokban a kiszemelt lány kapujánál egy fát szúrtak a földbe, feldíszítették, és egy ruhát akasztottak rá. Ha másnap ebben a ruhában jelent meg a lány, akkor az ifjú örülhetett. Ha nem, kosarat kapott. Falun gyakran még manapság is találkozunk ezzel a szokással.
– Leánykérés: a vőlegény elmegy a leány szüleihez, hogy megkérje leányuk kezét, és ajándékkal kedveskedik nekik (virág, bor). Régen, ha a szülőknek nem tetszett a fiú, kitették a szűrét.
– Eljegyzés, vagy kézfogó: az ifjú pár első közös ünnepe, általában valamelyik nagyobb ünnephez szokták kapcsolni, pl. Karácsony, Húsvét. Ilyenkor összeül a szűk család, a házasulandók gyűrűt cserélnek, és kitűzik az esküvő napját.
– Fillérek gyűjtése: a fiatal lányok régen gyűjtötték a filléreket, hogy később majd ebből vegyék meg az esküvői cipőjüket. Minél szebb cipőt tudott valaki venni, annál jobban bizonyította, hogy takarékos menyecske lesz.
– Legénybúcsú: régen a legénybúcsú a gonosz szellemek elűzésére szolgált, amikor a vőlegény barátai edények összeütésével zajt csaptak. Ma már bulival ünneplik az eseményt.
– A menyasszonyi kiegészítők babonája: a menyasszonynak az esküvőjén valami régit, valami újat, valami kölcsönkapott dolgot és valami kéket kell viselnie, hogy házassága szerencsés legyen.
– Rozmaring: a házasság egyik alappillérét, a hűséget jelképezi. A menyasszonynak a koszorújába fűzik, a vőlegénynek pedig a kabátja hajtókájába tűzik.
– Nászajándék: a meghívott vendégek az érkezésükkor átadják nászajándékukat az ifjú párnak.
– Fátyol: az ártatlanság és a leányság jelképe. A babona szerint az esküvő előtti napig nem szabad a hajba tűzni, mert szerencsétlenséget hoz, tönkremegy tőle a házasság.
– Virágszórás: a termékenységet jelképezi. Az oltárhoz vezető útra virágot szórnak, hogy bő gyermekáldásban legyen része a párnak. Ugyanezt szimbolizálja a rizs vagy gabonadobálás, mely szokás Ázsiából származik.
– Csokordobálás: az esküvői szertartás végén a menyasszony háttal áll a hajadon lányoknak, és hátra dobja a menyasszonyi csokrát. Amelyik lány elkapja, az megy következőnek férjhez.
Akárcsak a csokor eldobása, a harisnyakötő eldobása is a következő házasságkötést szimbolizálja, csak itt férfiak versenyeznek a harisnyakötő megszerzéséért.
– Konzervdoboz: a friss házasok útnak indításakor a vendégek konzerves dobozokat kötnek az autó hátuljára, hogy a nagy zaj, amikor elindulnak, elűzze a szellemeket és a szegénységet. Általában táblát is helyeznek az autóra: “Nászutasok!”.
– A menyasszony cipőjének elrablása, elárverezése: szintén jó pénzgyűjtési lehetőség az ifjú pár részére, akárcsak a menyasszonytánc. Egy vendég az asztal alá lopózva ellopja a menyasszony cipőjét, majd a tanúk felkínálva a cipőt, egy kalapot küldenek körbe, és a vendégsereg beledobja a párnak szánt összeget. Egy másik változat szerint a férj csak úgy válthatja ki a cipőt, ha pezsgőt iszik belőle.
– Farönk: az ifjú párnak egy rozsdás fűrésszel kell kettéfűrészelnie egy fatörzset, ami azt szimbolizálja, hogy életük folyamán minden akadállyal meg tudnak birkózni majd.
– Küszöbön átemelés: a férj karjaiban viszi át feleségét közös otthonuk küszöbén, mely a küszöb alatt rejtőző szellemek megtévesztését szolgálja, illetve ezzel is bizonyítva feleségének erősségét.